Az OpenAI megkezdte a hirdetések tesztelését. Bár a cég függetlenséget ígér, a tech-történelem arra tanít minket, hogy a releváns ajánlat és a befolyásolás között vékony a határvonal.
Vége a mézesheteknek. Aki azt hitte, hogy a mesterséges intelligencia forradalma örökké megmarad a tiszta, sallangmentes válaszok és a hirdetésmentes felületek világában, az valószínűleg elfelejtette, hogyan működik a Szilícium-völgy. Az OpenAI hétfői bejelentése, miszerint elkezdi tesztelni a hirdetéseket a ChatGPT-ben, nem csupán egy újabb üzleti döntés; ez az a pillanat, amikor a technológiai idealizmus végleg találkozik a fenntarthatósági kényszerrel.
A „Go” csomag és a fizetős reklámok paradoxona
Az OpenAI bejelentése szerint a hirdetések egyelőre az Egyesült Államokban jelennek meg az ingyenes felhasználóknál, valamint az alig egy hónapja bevezetett, havi 8 dolláros „Go” előfizetői szinten. Itt érdemes megállni egy pillanatra. A tech-szkeptikus újságíró első kérdése ilyenkor: miért fizetne bárki egy olyan szolgáltatásért, amelyben még mindig reklámokat kell néznie?
A streaming szolgáltatók (Netflix, Disney+) már kitaposták ezt az utat a „reklámokkal támogatott olcsóbb csomagokkal”, de az AI esetében ez másképp fest. Itt nem egy filmet nézünk meg, hanem egy intellektuális partnerrel (vagy legalábbis annak látszó szoftverrel) folytatunk párbeszédet. Ha havi 8 dollárt – nagyjából 3000 forintot – fizetünk, elvárhatnánk a zavartalan élményt. Ehelyett az OpenAI azt üzeni: a számítási kapacitás olyan drága, hogy a te 8 dollárod csak a belépőre elég, a maradékot a hirdetőknek kell kipótolniuk.
Kérdések, amikre a marketingesek nem válaszolnak
Az OpenAI blogbejegyzése tele van nyugtató ígéretekkel: „A hirdetések nem befolyásolják a válaszokat”, „A beszélgetések privátak maradnak a hirdetők előtt”. De nézzük a dolgok mögé.
- A befolyásolás finom művészete: Ha receptet keresek, és a válasz alatt megjelenik egy élelmiszer-kiszállító hirdetése, az valóban „segítség”. De mi történik, ha a ChatGPT-nek választania kell két recept között? Vajon véletlen lesz, ha az egyikhez éppen elérhető egy kupon a hirdetési sávban? A „nem befolyásolja a választ” ígéretet nagyon nehéz lesz betartani egy olyan rendszerben, amelynek lényege az összefüggések keresése.
- A magánélet illúziója: Azt mondják, az adataink nem kerülnek a hirdetőkhöz. Ez technikailag igaz lehet, de a profilozás ettől még megtörténik. Az OpenAI algoritmusa elemzi a beszélgetésemet, hogy „releváns” hirdetést mutasson. Tehát a gép, aminek a legféltettebb üzleti vagy magánjellegű kérdéseimet felteszem, mostantól kereskedelmi szemmel is figyel engem.
- A „Go” csapdája: Miért nem választhatják a Go-felhasználók a reklámmentességet kevesebb üzenetért cserébe, ahogy az ingyenes felhasználók megtehetik? Ez egy furcsa diszkrimináció a fizető ügyfelekkel szemben.
A Super Bowl-háború és a riválisok gúnyolódása
Az időzítés nem is lehetett volna pikánsabb. Alig egy nappal azután, hogy az Anthropic (a Claude készítője) a Super Bowl alatt egy méregdrága reklámban gúnyolta ki az AI-hirdetéseket, az OpenAI bejelentette: igen, megcsináljuk. Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója láthatóan idegesen reagált, „tisztességtelennek” nevezve a konkurencia kampányát.
„Vannak idők és helyek a hirdetéseknek. Az AI-val folytatott beszélgetéseid nem tartoznak ezek közé” – szólt az Anthropic módosított szlogenje.
Ez a csörte rávilágít a szektor feszültségére. Az OpenAI-nak 800 millió heti felhasználója van. Ez elképesztő tömeg, de elképesztő költség is. A befektetők pedig eredményeket akarnak látni. Ha a hirdetések a bevétel kevesebb mint felét fogják kitenni hosszú távon – ahogy azt belső források állítják –, akkor is milliárdos tételről beszélünk.
Összehasonlítás: Mit kapunk a pénzünkért?
| Csomag | Havi díj | Hirdetések | Adatkezelés |
|---|---|---|---|
| Free | 0$ | Vannak (vagy kevesebb üzenet) | Profilozott hirdetések |
| Go | 8$ | Kötelező hirdetések | Profilozott hirdetések |
| Plus / Pro | 20$+ | Nincsenek | Nincs hirdetési profilozás |
| Enterprise | Egyedi | Nincsenek | Maximális adatvédelem |
Az „Enshittification” útján?
Cory Doctorow alkotta meg az „enshittification” (elvizenyősödés) fogalmát arra a folyamatra, amikor egy platform először a felhasználóknak kedvez, aztán az üzleti partnereknek, végül pedig csak a saját profitjának, miközben a szolgáltatás minősége romlik. A ChatGPT eddig a „felhasználói szakaszban” volt. Most léptünk át a második fázisba.
Az OpenAI azt ígéri, hogy a hirdetések „külön felületen”, a válaszok alatt jelennek meg. Ez egyelőre korrektnek tűnik. De emlékezzünk a Google keresőre 20 évvel ezelőtt: az első találatok valóban a legjobbak voltak. Ma az első fél oldalon csak hirdetéseket látunk, amik alig különülnek el a valódi tartalomtól. Mi garantálja, hogy a ChatGPT nem jut ugyanerre a sorsra?
A reális értékelés: Szükséges rossz vagy a bizalom eljátszása?
Ne legyünk naivak: a mesterséges intelligencia tanítása és futtatása nem jótékonysági tevékenység. Ha azt akarjuk, hogy a világ legokosabb chatbotja ingyen vagy olcsón elérhető legyen a tömegek számára, valakinek ki kell fizetnie a villanyszámlát. Ebben az értelemben a hirdetések bevezetése a demokratizálódás ára.
Ugyanakkor az OpenAI-nak nagyon vigyáznia kell. Az AI-ba vetett bizalom alapja az objektivitás látszata. Ha a felhasználóban csak egyszer is felmerül a gyanú, hogy a gép azért ajánlott egy adott szoftvert vagy terméket, mert az OpenAI jutalékot kap érte, a varázs megtörik. A ChatGPT ekkor már nem egy asszisztens lesz, hanem egy digitális ügynök, aki a zsebünkben turkál.
Konklúzió: A tesztüzem még csak most indul. A felhasználók reakciója és a hirdetések relevanciája fogja eldönteni, hogy a ChatGPT megmarad-e hasznos eszköznek, vagy csak egy újabb felületté válik, ahol el akarják adni nekünk a világot. Egyelőre maradjunk éberek, és olvassunk a sorok – és a szponzorált linkek – között.
