A Science folyóiratban megjelent új tanulmány szerint a neandervölgyi és a modern ember közötti keveredés során a génáramlást döntően neandervölgyi férfiak és Homo sapiens nők határozták meg.
Az emberi evolúció egyik legmeghatározóbb felismerése az elmúlt évtizedben az volt, hogy a Homo sapiens és a neandervölgyi ember (Homo neanderthalensis) nem csupán egymás mellett élt Eurázsiában, hanem rendszeresen keveredett is egymással. Ennek lenyomata a mai, Afrikán kívüli népesség genomjának 1-4%-át kitevő neandervölgyi eredetű DNS. Azonban a legújabb genetikai elemzések, amelyeket a University of Pennsylvania kutatói végeztek, rávilágítottak egy eddig rejtett aszimmetriára: a két faj közötti szexuális interakciók nem voltak nemileg kiegyensúlyozottak.
A nemi kromoszómák árulkodó némasága
A kutatás központjában az X-kromoszóma állt. A genetikusok már korábban megfigyelték, hogy míg a modern ember autoszómáiban (nem nemi kromoszómáiban) elszórtan megtalálható a neandervölgyi örökség, az X-kromoszóma szinte teljesen mentes tőle. Ezeket a területeket a szaknyelv „neandervölgyi sivatagoknak” nevezi. Eddig a domináns tudományos nézet az volt, hogy ez a jelenség a hibrid inkompatibilitás eredménye: a neandervölgyi X-kromoszómán lévő gének „toxikusak” voltak a modern emberi genetikai háttérben, így a természetes szelekció egyszerűen kigyomlálta azokat a populációból.
Alexander Platt, a tanulmány vezető szerzője és kollégái azonban megfordították a kérdést: mi látható a neandervölgyi genomokban? Ha a két faj genetikailag összeférhetetlen lett volna, akkor a neandervölgyiek X-kromoszómáján is hiányoznia kellene a modern emberi DNS-nek. Az adatok azonban ennek pont az ellenkezőjét mutatták.
A „sivatag” tükörképe
A kutatók három kiváló minőségű neandervölgyi genomot (Altai, Chagyrskaya és Vindija) hasonlítottak össze modern szubszaharai afrikai populációk adataival, akik nem rendelkeznek neandervölgyi felmenőkkel. Az elemzés meglepő eredményt hozott: a neandervölgyi X-kromoszómák 62%-os többletet mutattak modern emberi DNS-ből a többi kromoszómához képest.
Ez a mintázat matematikai modellekkel csak egyféleképpen magyarázható: a keveredés iránya döntően a neandervölgyi férfiak és a Homo sapiens nők közötti párosodás felé tolódott el. Mivel a nők két X-kromoszómát hordoznak (egyet az apától, egyet az anyától), míg a férfiak csak egyet (az anyától), a párosodás iránya alapvetően meghatározza, hogy melyik faj nemi kromoszómája kerül be a másik populációba.
| Genetikai jellemző | Modern ember (H. sapiens) genomja | Neandervölgyi genom |
|---|---|---|
| Átlagos idegen DNS arány | 1-4% (archaikus eredetű) | Jelentős modern emberi introgreszió |
| X-kromoszóma állapota | „DNS-sivatag” (neandervölgyi hiány) | 62%-os modern DNS többlet |
| Domináns keveredési irány | Neandervölgyi apa + H. sapiens anya | Neandervölgyi apa + H. sapiens anya |
| Szelekciós nyomás | Gyenge vagy hiányzó az X-en | Erős modern beáramlás |
Miért éppen a neandervölgyi apák?
A tudomány jelenlegi állása szerint a két csoport közötti első találkozások már 250 000 évvel ezelőtt megtörténtek, a legintenzívebb keveredési fázis pedig körülbelül 47 000 évvel ezelőtt zajlott. A nemi arányeltolódás okai egyelőre a spekulációk tárgyát képezik, mivel a genetika önmagában nem ad választ a társadalmi dinamikákra.
„Nem tudhatjuk, hogy ezek az interakciók békés választáson alapultak-e, vagy konfliktusok, például nőrablások eredményei voltak” – mutatott rá Sarah Tishkoff, a Pennsylvaniai Egyetem genetikusa.
Léteznek azonban kulturális és demográfiai elméletek is. Lehetséges, hogy a modern emberi közösségekben a nők nagyobb mobilitással rendelkeztek, vagy a neandervölgyi férfiak számára a modern emberi populációk (amelyek létszáma akár tízszerese-húszszorosa is lehetett a neandervölgyiekének) vonzóbb vagy elérhetőbb partnerforrást jelentettek.
A neandervölgyiek nem tűntek el, csak felszívódtak
Az eredmények alapjaiban kérdőjelezik meg a neandervölgyiek „kihalásának” hagyományos narratíváját. Alexander Platt érvelése szerint a neandervölgyiek valójában nem tűntek el a szó klasszikus értelmében, hanem a folyamatos és egyirányú génáramlás révén egyszerűen beolvadtak a jóval népesebb Homo sapiens populációba.
„Ma körülbelül 6 milliárd ember él a Földön, akiknek a genomjában átlagosan 2% neandervölgyi DNS található. Ez összesen mintegy 120 millió neandervölgyi genomnyi örökséget jelent. Bizonyos értelemben a neandervölgyiek ma sikeresebbek, mint valaha” – tette hozzá Platt.
Ez a kutatás nemcsak a múltunkat világítja meg, hanem rávilágít arra is, hogy a genetikai „sivatagok” nem mindig biológiai inkompatibilitást, hanem gyakran elfeledett társadalmi mintázatokat és demográfiai folyamatokat tükröznek. A jövőbeli archeológiai leletek és a még finomabb DNS-elemzési módszerek remélhetőleg azt is tisztázzák majd, hogy mi vezette őseinket ezekhez a fajok közötti találkozásokhoz.
